- Hogy micsoda? – fakadt ki Sirius – Nem megyek haza, hogy a bizonyos j�vend�belir�l m�r ne is besz�lj�nk…
Vill�mgyorsan el�szedett egy darab pergament �s penn�t.
- L�ssuk csak. Eszemben sincsen hazamenni, ha er�szakkal pr�b�lkoztok, ellen fogok �llni.
Nem fogok elvenni semmilyen aranyv�r� lib�t, ahogy Bell�cska arr�l besz�molt nektek h� spiclik�nt, �n m�r megtal�ltam a j�vend�belimet, �s ha valaha h�zasod�sra adn�m a fejem, csakis �t venn�m el – itt Remus elv�r�s�d�tt – Rem�lem �rthet� voltam. Szerinted ez �gy milyen? – fordult a m�g mindig zavarban l�v� bar�tj�hoz.
- Ki fognak tagadni.
- T�lzottan nem �rdekel, igazi fel�d�l�s lenne v�gre megszabadulni t�l�k. Viheted holl� – k�t�tte a levelet a mad�r l�b�ra, aki vetett m�g r�juk egy Black g�ggel ell�tott pillant�st �s kirep�lt az ablakon.
- Nem nyugodnak bele, mindenk�pp elj�nnek �rted.
- Megmondtam, ellen�llok. Csak a holttestemen �t visznek el mell�led.
- Ezzel ne viccelj – szor�totta mag�hoz szerelm�t Remus – Sz�ljunk �gas�knak.
- El�bb tal�n vegy�nk fel valamit, mert meg�rt�ek, de az�rt…
- Igazad van.

Mikor sikeresen felkaptak p�r ruh�t, �tmentek a szomsz�dos szob�ba.
James az �r�asztaln�l �lve k�rm�lt valamit, Peter pedig a vend�g�gyon hasalt, �s James „buja boszik” c�m� er�sen 17 �ven fel�lieknek val� magazinj�t n�zegette.
- Baj van – sz�lalt meg Remus.
- Ha bajod van, oldd meg magad, tal�n okulsz bel�le – felelte bar�tja hangj�t ut�nozva a szem�veges fi�, fel sem n�zve a pergamenj�b�l.
- Sajnos nekem van egy kisebb probl�m�m – vette �t a sz�t Sirius.
- Mi? – kapta fel a fej�t James azonnal.
- Ap�m�k mindj�rt itt lesznek, hogy er�szakkal hazavigyenek, miut�n Bell�cska mes�lt r�lunk. Mivel meg�rtam nekik, hogy haza nem megyek a menyasszonyomhoz.
- Menyasszonyod?
- Igen, gondolom milyen… a l�nyeg, hogy mindj�rt itt lesznek.
- Sz�lok apunak – pattant fel James �s m�r rohant is az apja dolgoz�szob�j�ba.
Mr. Potter �pp a penn�j�nak dikt�lt egy jelent�st, mikor a fia berontott.
- Apa… Sirius… a sz�lei… - lihegte.
- El�bb tal�n vegy�l leveg�t.
- Igaz… sz�val Sirius�rt mindj�rt itt lesznek, hogy er�szakkal r�ngass�k haza, �s ezt �n nem fogom hagyni! Seg�tesz?
- De h�t a sz�lei, biztosan hi�nyzik nekik.
- Tudod, hogy milyen a csal�dja!
- Hadd besz�ljen Sirius – fordult az eddig csendben �lldog�l� fi�hoz a f�rfi – mi�rt nem akarsz hazamenni?
- Mert �t �ve nem tartom az otthonomnak a Grimmauld t�ri h�zat. Els� �v ut�n, b�rmikor mentem vissza, ap�m minden nap a Cruciatusszal „szeretgetett” az�rt, mert a Griffend�lbe ker�ltem, sz�gyent hozva a csal�di n�vre.
Amikor ezt megunta k�kre-z�ldre vert, �s csak az�rt nem �lt meg, mert nem mert tiszta v�rt ontani.
Any�mat lefoglalta, hogy az �cs�met im�dja, de ha valakin ki kellett t�lteni a haragj�t, akkor �szrevett. N�zze csak ezt! – mutatta meg az alkarj�t, amit tucatnyi feh�r B alak� heg bor�tott- az volt a kedvence, hogy felforr�s�totta a gy�r�j�t �s belenyomta a karomba. Sose felejtsem el, hogy egy Black vagyok.
- J�s�gos Merlinem – Mr. Potter eddig d�bbenten hallgatta Sirius keser� vallom�s�t, de most talpra ugrott – term�szetesen sosem kell t�bb� visszamenned. Mi�rt nem sz�lt�l el�bb?
- Nem akartam panaszkodni, azt hittem, hogy ha t�vol tartom magam a h�zt�l nem lesz baj, de most nem tudok mit csin�lni.
Ekkor sz�lalt meg a cseng�.
- Menjetek fel James szob�j�ba �n elint�zem.
- K�sz�n�m uram – motyogta Sirius.

Mr. Potter lement az el�csarnokba, �s a fi�k k�vett�k, majd elb�jtak a l�pcs� f�l�tt hallgat�zni.
- Mr. �s Mrs. Black! Micsoda v�ratlan meglepet�s, mit keresnek szer�ny otthonomban?
- Hagyja a s�ketel�st Potter, azonnal h�vja ide a fiunkat!
- Nincs itthon, �s ha itthon se lenne, akkor sem engedn�m el mag�val. N�h�nyan egyszer�en nem �rdemlik meg, hogy sz�l�k legyenek.
- Mag�nak semmi k�ze ahhoz, hogy �n hogyan nevelem a fiamat! Vel�nk fog j�nni �s igazi f�rfi lesz bel�le! Meg fog n�s�lni, ahogy egy Black-�r�k�sh�z illik. M�r ha m�g kijav�that�, amit a maga fia �s az a f�lv�r okozott.
- Ne mer�szelje s�rtegetni a fiamat! Ahhoz meg semmi k�ze, hogy kit szeret!
- Igenis van, �s most h�vja ide, mert tudom, hogy itt van.
- Elmes�lte hogyan b�ntak vele! �r�lj�n, ha nem jelentem fel kiskor� b�ntalmaz�s��rt �s tiltott �tkok haszn�lat��rt!
- Azt csin�lok a h�zamban, amit akarok, �lljon f�lre, mert er�szakot alkalmazok!
- Pr�b�ljon csak, de most nem egy v�dtelen gyereket t�mad meg, hanem egy k�pzett aurort, aki naponta p�rbajozik mag�hoz hasonl� tetvekkel!
- Vigy�zzon mag�ra, �s a kis csal�dj�ra, mert vannak kapcsolataim �s m�g valami bajuk esik!
- Fenyeget?
- Csak figyelmezetem, hogy legyen �vatos!
- El�bb-ut�bb elint�zem, hogy a j�l meg�rdemelt hely�re ker�lj�n, egy azkabani cell�ba! Most takarodjon innen, mert kidobatom!
- Rendben van, de mondja meg a v�r�rul� fatty�nak, hogy t�bb� nem tartozik a Black csal�dhoz, az egyetlen �r�k�s�mm� a kisebbik fiamat tettem meg, �s sosem akarom t�bbet a h�zamban l�tni!
- Repesni fog az �r�mt�l, hogy nem kell t�bb� a k�zel�kbe sem mennie! A soha nem viszont l�t�sra, Black!

Sirius sz� n�lk�l megfordult �s felrohant a Remusszal k�z�s szob�jukba. Az ut�na sietett, �s m�g el�rte miel�tt becsukta volna az ajt�t.
- Ssssss – �lelte �t csit�t�an a zaklatott fi�t, aki beletemette a v�ll�ba az arc�t, �s csendesen zokogott, amit csak a v�llainak r�zk�d�sa jelzett.
- Most m�r nincs semmi baj, v�ge van! Sosem b�nthatnak t�bbet!
Sirius �t�lelte a derek�t �s mag�hoz szor�totta, mik�zben a k�nnyei sem apadtak el.
Ritk�n s�rt, tal�n m�g soha. 15 �v �sszes f�jdalma megg�tolhatatlan foly�k�nt �ml�tt bel�le.
Csak nagyon lassan nyugodott meg, Remus pedig le�ltette az �gyra, �s simogatta a h�t�t.
A t�bbi fi� tapintatosan nem zavarta �ket.
- Jobb? – k�rdezte v�g�l Remus, mikor szerelme felemelte k�nny�ztatta arc�t.
- Igen, csak tudod olyan feldolgozhatatlan, hogy megszabadultam t�l�k. �r�l�k, mindenn�l jobban, �letemben nem voltam m�g ilyen megk�nnyebb�lt, csak…
- A s�r�s j�t tesz, m�regtelen�t, szinte �jj�sz�letsz t�le. Jut eszembe, nem lesz valakinek itt holnap sz�linapja?
- H�t eml�kszel?
- A 15. sz�let�snapodat? Hogy felejthettem volna el?
Mr. Potter kopogtatott az ajt�n.
- Bej�hetek?
- Persze – Sirius megt�r�lte a szem�t.
- Nem mes�lem el, hogy mi t�rt�nt, mert tal�lkoztam a fiam�kkal a folyos�n. Csak azt akartam mondani, hogy ha gondolod Mary �s �n sz�vesen �r�kbe fogadunk. Eddig is olyanok voltatok Jamesszel, mint a testv�rek.
Siriusnak a meghatotts�gt�l ism�t k�nnyek gy�ltek a szem�be.
- K�sz�n�m sz�pen Mr. Potter!
- Hugh.
- K�sz�n�m Hugh b�csi, megmentette az �letemet.
- Igaz�n nincs mit.
Mikor a f�rfi elhagyta a szob�t, Remus j�t�kosan megnyalta bar�tja orra hegy�t, mire mindkett�j�kb�l kit�rt a nevet�s.