A k�nyvt�rban �ltem, �s egy holnap beadand� essz�n dolgoztam. Vagyis pr�b�ltam, de a gondolataim �jra �s �jra fel� sodr�dtak, mint egy szab�lyozhatatlan foly�.
A haj�ra, a m�g �gas�n�l is s�t�tebb fekete haj�ra, aminek p�r tincse mindig a szem�be hullik.
A szem�be, ami feket�bb az �jszak�n�l is.
Nagyot s�hajtottam �s ism�t a pergamen f�l� g�rnyedtem. Ki kell verjem a fejemb�l, �s be kell fejeznem ezt az �tkozott dolgozatot, hogy azt�n �gassal egy�tt lem�solhass�k m�g az �ra el�tt.
Vajon mi lenne, ha csak egyszer nem csin�ln�m meg helyett�k? Persze, nekik nincs idej�k ilyen apr�s�gokra, mint a lecke. �gast t�ls�gosan lefoglalja, hogy Lilyt hajtja, �t meg… hogy minden este valami m�s lib�t sz�rakoztasson.
- Holds�p, h�t itt vagy? – hallottam egy t�lzottan is ismer�s hangot. Az �v�. Milli� k�z�l is felismern�m.
- Dolgozom – feleltem k�sz�n�sk�ppen, nagyon igyekezve, hogy ne n�zzek fel. Mert akkor v�gem.
- T�l sokat dolgozol, �s t�l keveset laz�tasz – jelentette ki �s le�lt velem szemben. �n nagyon k�r�lm�nyesen le�rtam az utols� sz�t, �s mikor m�r nem tudtam mivel h�zni az id�t felemeltem a tekintetem.
- M�gis mit akarsz t�lem?
Hogy �n mit akarok t�led az egy m�sik k�rd�s - gondoltam �s elv�r�s�dtem.
- Gyere velem ma este! Felszedtem egy Holl�h�tas ikerp�rt. Na, mit sz�lsz?
- Be kell ezt fejeznem, k�l�nben nem tudj�tok kir�l lem�solni, �s…
- �sszed�l a vil�g, ha egyszer nem lesz k�sz a leck�d id�re – fejezte be a mondatomat nem kev�s g�nnyal.
- Sirius - hagyj�l – dolgozni – nyomtam meg minden egyes sz�t �s visszafordultam a munk�mhoz, miel�tt m�g t�ls�gosan sok id�t szenteln�k fekete haj� bar�tom ajkainak b�mul�s�ra.
- J�l van na, meg ne harapj! – �llt fel l�that�lag v�rig s�rtve – akkor maradj a k�nyveid k�zt �r�kre!
Nem n�ztem fel, de hallgattam a l�pteinek zaj�t, ahogy lassan elnyelte �ket a csend.
K�nnyeim a f�lk�sz dolgozatra hullottak, elmaszatolva a tint�t. Nem t�r�dtem vele.
Szeretlek Sirius, mi�rt nem veszed �szre?
Lopva k�r�ln�ztem a s�t�ted� k�nyvt�rban. Madam Cvikker �pp egy g�ly�nak magyar�zott, a k�zelemben pedig nem volt senki.
Halkan d�dolni kezdtem egy dalt, amit egy mugli bar�tomt�l tanultam.

Buta kis j�t�k, hazudok, �s elhiszed.
�nz� kis j�t�k, angyal-sz�ved m�ly pokolra viszem.
Pedig �rzem: hogy te vagy a minden �s t�led l�tezem �n!

Elraktam a k�nny�ztatta dolgozatot. Ma m�r �gysem tudok t�bbet foglalkoni vele, majd holnap kihagyom a reggelit �s akkor megcsin�lom.
�sszepakoltam a k�nyveimet, a h�tamra dobtam a t�sk�mat �s kimentem a k�nyvt�rb�l.
Sirius… hogy tudlak ennyire szeretni, hiszen tudom: nem tudn�d viszonozni az �rz�seimet.
Tal�n el kellene mondanom, hogy mi�rt ker�llek mostan�ban, hogy mi�rt t�nhetek k�v�lr�l elutas�t�nak. De ha tudn�d… nem lenn�l k�pes r�m n�zni t�bbet.

Karodba b�jn�k, de hazudok, �s nem teszem,
Szavakat s�gn�k, de hagyom, hogy a csend takarja sz�vem.
Pedig �rzem, hogy sohasem volt, ami van, s nem lesz ezut�n,
De ezt rejtem, mert nem is hiszem m�g tal�n, hogy ez j�r, csoda v�r r�nk.

Bemegyek az els� fi�mosd�ba, hogy a k�nnyeimet elt�ntessem. Ahogy benyitottam, legnagyobb meglepet�semre az � f�jdalmas ki�lt�s�t hallottam. Siker�lt orrba v�gnom az ajt�val.
- Holds�p! Te nem dolgozol v�letlen�l? Vagy ez is munka r�sze?
- Ne haragudj, nem volt sz�nd�kos – hebegem, �s egy gyors b�b�jjal �sszeforrasztom az orr�t.
- Te s�rt�l? – n�zett a k�nny�ztatta arcomra.
- Nem! – fordultam el.
- Mi baj? B�ntott valaki? Mondd m�r el!
�sszeszor�tottam a szemem, hogy elker�ljem a k�rd� tekintet�t, �s csak r�ztam a fejemet zokogva.
�t�lelt, er�s karjait k�r�m fonta �s v�rjt, hogy megnyugodjak. �reztem a k�zels�g�t, a mellkas�ra hajtottam a fejem, teljesen el�ztatva a tal�rj�nak elej�t.
V�g�l, nem is tudom mi�rt, tal�n a jellegzetes Sirius-illatb�l mer�tett b�tors�gom vez�relt, de folytattam a dalt, imm�r hangosan.

Hamu, vagy gy�m�nt, a v�laszt�s oly egyszer�,
De egy gondolat �gy b�nt, hogy minden j� hisz v�g�l oly keser�.
Ugye, �rted, hogy te a vagy a minden, de f�lek, semmi leszel,
Tudom, �rzed, hogy te vagy a kincs, ami kell, ne hagyj el! Csoda v�r r�m?

- Micsoda? – n�zett r�m �rtetlen�l, �n meg lesz, ami lesz alapon leh�ztam magamhoz a sz�j�t �s egy f�l�nk cs�kot nyomtam azokra a gy�ny�r� ajkakra.
Mikor �szrevettem, hogy mit is csin�lok �ppen kiszak�tottam magam az �lel�s�b�l �s kirohantam a mosd�b�l. V�gig a folyos�kon, nem figyelve arra, hogy hova is megyek, csak futottam am�g �ssze nem estem egy kihalt rejtek�ton.
A h�s falnak nyomtam az arcom �s pr�b�ltam megnyugodni. Letagadom – hat�roztam el, egy hirtelen gondolatt�l vez�relve – egyszer�en letagadom az eg�szet! Nem t�rt�nt semmi.
Ahogy azt sejtettem, p�r perc m�lva megjelent a t�rk�ppel a kez�ben.
- Mi az �rd�g b�jt bel�d Holds�p? – k�rdezte d�bbenten.
- Mire gondolsz? – mondtam laz�nak sz�nt, de remeg� hangon.
- Megcs�kolsz �s elrohansz?
- �n? Dehogy cs�koltalak meg! �sszekeversz valakivel – jelentettem ki �s el akartam menni, de megragadta a kezemet �s visszah�zott.
- Ezt a cs�kot nem keverem �ssze semmivel – suttogta �s megfogta az arcomat.
- M�g mindig nem �rtem mir�l besz�lsz –mondtam elhal� hangon, ahogy egyre k�zelebb ker�lt�nk, majd az a kev�s t�vols�g is elfogyott, hogy egy m�sodik, ez�ttal sokkal szenved�lyesebb cs�kban forrjunk �ssze.
- Err�l – mondta nemes egyszer�s�ggel, �s nekid�nt�tt a falnak – Meg err�l.

Hamu �s gy�m�nt, ragyogj h�t,
F�nyedt�l minden sz�p lesz, l�sd,
Hamu �s gy�m�nt, ragyogj h�t,
�n csak benned �lek tov�bb,
Hamu �s gy�m�nt, ragyogj h�t,
�bredjen �lm�b�l a vil�g,
Hamu �s gy�m�nt, csoda v�r,
F�nyedt�l minden sz�p lesz, minden m�s lesz t�n?