Rosaline Backworth mindig tudta, hogy mit akar, �s amit akart azt �ltal�ban meg is szerezte.
�gy volt ez, amikor n�gy �vesen megl�tta a b�b�j-baba leg�jabb darabj�t a j�t�kboltban, mikor t�z �vesen kin�zte mag�nak a csini-boszi sminkk�szlet, vagy amikor 15 �vesen megvetette mag�nak a leg�jabb divat szerint k�sz�lt szabadid� tal�r szettet.
17 �ves kor�ban Rosie valami eg�szen m�sra kezdett v�gyakozni. Az oszt�lyt�rs�ra, Sirius Blackre.
Meg�r�lt a fi� tengert id�z�en s�t�tk�k szemeit�l, a fekete tincseit�l, a fi� teljes eg�sz�t�l.

Heted�v els� napj�n hat�rozta el, hogy ezt a sr�cot minden �ron megszerzi mag�nak.
R�m�szott a fi�ra, �s k�z�lte vele, hogy �k mostant�l egy�tt vannak.
Siriusnak nem volt sok v�laszt�sa, a l�ny beh�l�zta �s elkapta.
Rosie boldog volt, boldogabb, mint valaha az �let�ben.
Sirius mellett �bredni minden reggel t�bb volt, mint amit valaha rem�lt.

Egyik reggel bagolyk�r�m kopog�s�nak jellegzetes hangj�ra �bredt.
– Siri, bagoly! – b�kte oldalba a mellette alv� fi�t, de az nem reag�lt, �gy felvett egy h�l�inget �s beengedte a madarat.
Az, legnagyobb meglepet�s�re fel� ny�jtotta a l�b�t, �s mikor a Rosie leoldozta a l�b�r�l a levelet, kirep�lt az ablakon �s elt�nt.
A lev�llel a kez�ben visszam�szott az �gyba, �s k�v�ncsian felbontotta.


Dr�ga Rosie!
Tudom, hogy hihetetlennek t�nik, de Sirius nem az, akinek gondolod. Hazudik neked azzal, hogy veled van.
Tudom, hogy �gy �rzed, neked � az egyetlen, hogy n�lk�le meghalsz, de � nem szeret.
Hidd el, hogy m�st szeret, �s csak �sszet�ri a sz�vedet.
�n viszont sose okozn�k neked csal�d�st.
Gondolkozz el ezen.
Egy j�akar�d.

Rosie d�bbenten n�zte a sorokat. Az �r�s nyilv�nval�an fi�s volt, �gy a f�lt�keny ex-bar�tn� lehet�s�g kiz�rva. De akkor ki �rhatta? �s mi�rt nem �rta al�?
Err�l ink�bb nem besz�l Siriusnak – d�nt�tte el, �s a levelet �sszehajtva h�l�ing�nek zseb�be rejtette.
– Sirius, �bredj! – r�zta meg a v�ll�t a l�ny.
– Hagyj b�k�n! – morogta, �s ler�zta mag�r�l Rosie kez�t.
Az nem �rtette, hogy mit im�d ennyire a fi�n, amikor  m�g egy kedves szava sem volt hozz�, hi�ba j�rtak m�r k�t hete.
– Tess�k, fel�bredtem! Mit akarsz?
– Mit csin�lsz ma? Nem megy�nk s�t�lni a parkba? Olyan romantikus lenne.
– Nem �rek r�, edz�sem lesz eg�sz nap.
– N�ha �gy �rzem, hogy az �gyon k�v�l nem tal�lkozunk – fakadt ki Rosie keser�en.
– Te egyszer csak kijelentetted, hogy mi mostant�l egy�tt vagyunk! �n nem szeretlek, �gyhogy ne sz�m�ts enn�l t�bbre! �lt�zz fel, mire v�gzek a f�rd�ssel, m�r nem tal�ljalak itt!
Minden reggel �gy kezd�d�tt. Sirius a porig al�zta a l�nyt, de Rosie t�ls�gosan is szerelmes volt ahhoz, hogy ez �rdekelje.
Ma viszont �rezte, hogy ez nem mehet �gy tov�bb. Fel�lt�z�tt �s csendben elhagyta a szob�t, hogy ne �bressze fel a t�bbi fi�t.
Meg�rett benne, hogy besz�lnie kell Siriusszal, meg kell tudnia, mi�rt ilyen goromba vele.

Sirius a zuhany alatt �llt. Hagyta, hogy a v�z lecsorogjon a haj�n, az arc�n, m�g � csukott szemmel gondolkozott.
Sosem �rtette, hogy mi�rt ment bele ebbe a „kapcsolatba” Rosieval, hiszen semmit nem �rez a l�ny ir�nt.
Azt gondolta, hogy ha el�g goromba vele, �s �rz�kelteti, megmondja, hogy nem szereti, a l�ny majd elhagyja. De nem t�rt�nt meg. K�nytelen lesz megmondani neki, ha a jelekb�l nem �rt.
Ez nem mehet �gy tov�bb, hiszen � m�st szeret.
Elmosolyodott, ahogy esz�be jutott sz�ve sz�ke szerelme. Egy �vvel j�rt al�, �s id�n ker�lt be a kviddics csapatba. Sirius �r�mmel felaj�nlotta, hogy seg�t neki beler�z�dni a csapatba, ma vele lesz eg�sz nap, �s tart neki egy k�l�n edz�st a p�ly�n.
M�g mindig mosolyogva elz�rta a csapot �s kil�pett a zuhanyb�l.

Rosie csendben �lt�zk�d�tt a l�nytoronyban, �gyet sem vetve a csivitel� szobat�rsaira.
Ki k�ldhette a levelet? Az utols� sorokb�l egy olyan fi� lehet, aki szeretn�, ha Sirius helyett vele j�rna… de akkor mi�rt nem �rta al�? Meg az, hogy Sirius nem az, akinek gondolja?
Mindenk�pp le kell mennie a p�ly�ra, �s megkeresni a fi�t. Addig nem mozdul onnan, m�g v�laszt nem kap a k�rd�seire.
– Rosie, nem figyelsz? – t�rt be a gondolataiba egyik szobat�rs�nak hangja – Azt k�rdezt�k, hogy Sirius t�nyleg olyan j�-e, mint amilyennek mes�lik?
– Nagyon �rti a dolg�t, csak hi�nyzik bel�le az �rzelem – motyogta a l�ny alig hallhat�an.
– Hogy mondtad?
– Pont olyan, mint amilyennek mes�lik – mondta hangosan, egy mesterk�lt m�mosollyal az arc�n.

Sirius �pp v�gzett a reggelij�vel, mikor megl�tta a sz�ke hatodikost, oszt�lyt�rsainak k�r�ben bel�pni a nagyterembe. Szok�s szerint ugrott egy h�tra szalt�t a gyomra, �s �rezte, hogy kiveri a v�z.
– Sirius! – l�pett oda hozz� – �n nem szoktam reggelizni, �gyhogy ha v�gezt�l, mehet�nk is a p�ly�ra.
– M�r k�sz vagyok, mehet�nk… Justin.
�rezte, ahogy az arca v�r�sre gy�l, ahogy kimondta a nev�t. Sosem volt k�nnyen pirul�, de Justin ezt v�ltotta ki bel�le.
Egy ideig sz�tlanul s�t�ltak egym�s mellett, majd a sz�ke fi� megt�rte a csendet.
– Te mostan�ban azzal a Rosie nev� l�nnyal j�rsz, ugye?
– H�t… j�r�snak nem nevezn�m. A l�ny r�m van akaszkodva, de �n semmit nem �rzek ir�nta. Tudod, m�st szeretek – b�kte ki Sirius n�vekv� gomb�ccal a tork�ban.
– �, ha nem vagyok t�l indiszkr�t, ismerem?
– El�g j�l – s�hajtott a fekete haj�.
– �vfolyamt�rsad?
– Nem.
– Griffend�les?
- Igen.
– Most bark�b�zunk?
– �gy t�nik – mosolyodott el Sirius, de tov�bbra sem m�lt el a v�r�ss�ge.
 – Benne van a csapatban?
– Most m�r igen.
– Sz�val �j tag… ki j�tt velem egy id�ben?
Nem esik le neki – gondolta Sirius. M�r a p�ly�n�l j�rtak mikor d�nt�tt. Nem �rdekes, ha t�bb� nem mer a k�zel�be j�nni, ha ezt most nem teszi meg, abba belehal.
Nekil�kte a sepr�t�rol� ajtaj�nak �s l�gyan megcs�kolta a d�bbent fi�t.
Az, mikor felocs�dott els� meglepet�s�b�l b�tortalanul viszonozta a cs�kot, mintha nem akarn� elhinni, hogy a nagy Sirius Black val�ban �t cs�kolja ilyen elmondhatatlan gyeng�ds�ggel, ilyen szenved�lyes szerelemmel.
�r�kk�val�s�gnak t�n� percek ut�n ajkaik sz�tv�ltak, de nem h�z�dtak el egym�st�l.
– Azt hiszem ez v�lasz a k�rd�sedre.
– M�g nem �rtettem meg teljesen – v�laszolt vigyorogva Justin – ez a k�rd�s hosszabb kutat�munk�t ig�nyel!
– �llok el�be professzor – mosolygott Sirius, ahogy a v�r�s ajkak az �v�re simultak, hogy a cs�k v�g�l szenved�lyesbe v�ltson, eg�szen addig, m�g egy d�bbent hang nem szak�totta meg a bens�s�ges perceket.
– Sirius! Mi a Merlin? Mit csin�lsz?
– �letem szerelm�t cs�kolom, Rosie – v�laszolt a fekete haj� fi� nyugodtan.
– De te velem j�rsz!
– Meg mondtam neked sokszor, hogy nem szeretlek.
– De, akkor is...
– Ma akartam szak�tani veled... �gy egyszer�bb, mint l�tod, m�st szeretek.
– Mi�ta vagy…
- Mindig is az voltam.
– �s akkor �n?
– Bocs, el kellett volna mondanom, ne haragudj. Rem�lem nincs harag.
– Egy�bk�nt valaki figyelmeztetni akart erre – vette el� a levelet a zseb�b�l – ezt kaptam ma reggel.
Sirius �tolvasta a levelet, �s elmosolyodott.
– Holds�p. Ez az � �r�sa. Ezer k�z�l is felismerem, rengetegszer m�soltam a leck�it. Hallgass r�, � t�nyleg nem fog neked csal�d�st okozni!
– K�sz. Legyetek boldogok… - mondta szomork�san �s visszament a kast�lyba.
– Nem edz�sr�l volt sz�? – k�rdezte Justin, mikor Sirius visszahajolt hozz�.
– Az is lesz m�g, az eg�sz nap el�tt�nk �ll – suttogta a f�l�be a fi�, mik�zben kinyitotta m�g�tte a sepr�t�rol� ajtaj�t, gyeng�den bel�kte, majd k�vette �s bez�rta maguk m�g�tt az ajt�t…