L�ttam, ahogy a z�ld f�nycs�va a mellkasomba csap�dik. V�rtam a f�jdalmat, de az nem jelentkezett, helyette csak �lmos f�radts�g lett rajtam �rr� �s lecsuktam m�zs�snak �rzett pill�imat.

- H�, Holds�p! �breszt� �lomszusz�k! – r�zogatott egy k�z, amihez t�lzottan ismer�s hang t�rsult.
Kinyitottam a szemem, de a hirtelen f�nyt�l pislognom kellett. Nagy nehezen kivettem a mellettem t�rdel� alakot.
Kusza holl�fekete tincsek, barna szem… csak a szem�veg hi�nyzik.
- James… hogy ker�lsz ide? �s �n, hogy ker�l�k ide? �s mi az itt?
- Te volt�l mindig a legokosabb, szerintem erre is r�j�ssz magadt�l.
K�r�ln�ztem. Egy hatalmas, vak�t� feh�r csarnokban fek�dtem, ahol minden, m�g a falak, a padl� is vattaszer�, puha anyagb�l k�sz�lt.
- Ez a… t�lvil�g? – ny�gtem ki.
- 100 pontos v�lasz – vigyorodott el, majd felh�zott a f�ldr�l – tudtuk, hogy j�ssz. Szemmel tartjuk az esem�nyeket! – mutatott balra, a vattafal ir�ny�ba – a szomsz�d terem a megfigyel�, de mi csak kukkol�nak h�vjuk. Gyere, m�r v�rtunk!
Azzal beles�t�lt a falba �s elt�nt. Elindultam ut�na, amikor zajt hallottam magam m�g�l.
Visszafordultam �s a sz�vem kihagyott egy dobban�st.
- Tonks! – ki�ltottam �s let�rdeltem a feles�gem mell�, aki ugyanott fek�dt, ahol az el�bb �n.
- Remus? – nyitotta ki a szemeit, �s ijedten r�m n�zett – De hiszen, te meghalt�l! Akkor ezek szerint �n is?
Az imm�r barna haj� n� a nyakamba vetve mag�t zokogni kezdett.
- Keress�k meg a t�bbieket – seg�tettem fel a f�ldr�l. � tov�bbra is bel�m kapaszkodott, �n pedig �vatosan nekid�ltem a vatta falnak, ami gond n�lk�l �tengedett.
Egy hasonl�an vil�g�t�an feh�r terembe �rkezt�nk, aminek a k�zep�n egy nagy �vegt�l �llt. K�r�l�tte ott �lltak a t�bbiek. James Lily kez�t szor�tva figyelte a f�ldi harcot, ott volt R�mszem, imm�r t�k�letesen �pp k�t szemmel, sebhelyek n�lk�l, ott volt a v�r�s haj� Fred, aki hangosan k�romkodva, vagy �pp ujjongva komment�lta az esem�nyeket, az �sz Dumbledore professzor, aki nagyokat h�mm�g�tt, Piton, Cedric Diggory, �s m�g j� p�ran, akit nem ismerek n�v szerint. �s persze ott volt, k�zvetlen�l az �ccse mellett – a gyomrom csin�lt egy dupla h�tra szalt�t, pedig tudtam, hogy � is itt lesz – Sirius is. H�sz �vesnek n�zett ki, fiatal volt, �s j�k�p�. Fekete haja m�lt�s�gteljesen hullott az arc�ba, ahogy a t�lat n�zte.
- �h, Holds�p, v�gre! Vagyis… nem �gy �rtem, de Isten hozott! – vett �szre minket James – Hello Tonks, sajn�lom, ami t�rt�nt, tragikus! Gyertek – intett k�zelebb, helyet csin�lva nek�nk a t�megben.
Siriusra n�ztem, pr�b�ltam kiny�gni valami k�sz�n�s f�l�t, de a kisz�radt sz�mat semmilyen hang nem volt k�pes elhagyni. � lassan, nagyon lassan fel�nk fordult, s m�lyk�k szemeivel r�nk n�zett.
- �h, Mr. �s Mrs. Lupin – mondta keser�en, �s a tekintete olyan gyilkos volt, hogy m�sodszorra is siker�lt vele meg�lnie.
- Sirius, k�rlek – kezdtem, de James k�zbev�gott.
- Ne most, fi�k! Harry h�v!

Mikor ism�t a vattaszer� csarnokban �lltunk, eld�nt�ttem, hogy nem �rdekel semmi, akkor is besz�lek Siriussal!
- Besz�ln�nk kell – fordultam fel�, de � makacsul h�tat ford�tott.
- Nek�nk nincs mir�l besz�ln�nk, megn�s�lt�l, �s van egy fiad!
- Remus, sz�vem! Mi ez az eg�sz?
- �, sz�vem? – ironiz�lt Sirius – mondd, ugyan�gy �leled �t, mint engem �lelt�l? Ugyan�gy cs�kolod, mint engem cs�kolt�l? Ugyan�gy bec�zgeted, mint engem? Ugyan�gy �g�rgeted a leveg�be, hogy sosem fogsz m�st szeretni?
- Cs�kolod? Bec�zgeted? Mir�l besz�lsz Sirius? – kerekedett ki Tonks szeme.
- A kis feles�ged nem tud az el��letedr�l? �gy l�tom, hogy nem hitt�l a m�svil�gban, s gondoltad a titkod mindk�t ismer�je m�r a f�ld alatt van, sosem der�l ki. Kicsiny unokah�gom, hadd vil�gos�tsalak fel: Remussal h�t �vig voltunk egy�tt! – Sirius a v�g�t m�r �v�lt�tte.
Tonks �gy kapta el a kez�t, mintha forr� vasat �rintett volna, majd elrohant, �t a termen, a terem v�g�ben �tesett a falon �s elt�nt szem el�l.
- Sirius, meg kell �rtened…
- Mit? Hogy hazudt�l nekem?
- Fi�k, nem lehetne ezt m�shol? – csattant fel Lily.
- Ne haragudjatok – kaptam el Sirius csukl�j�t �s kir�ngattam a fogad�csarnokba.
- Ne cib�lj engem! – t�pte ki mag�t a szor�t�somb�l – ink�bb menj a kis feles�ged ut�n!
Hitesd el vele, hogy csak hazudtam, sose volt k�zt�nk semmi, hogy sose szerett�k egym�st! Hiszen azzal, hogy eltitkoltad m�r mintha… semmisnek tekinten�d – Sirius hangja elcsuklott, �s h�siesen k�zd�tt a s�r�s ellen – El tudod te azt k�pzelni, hogy nekem milyen �rz�s volt l�tni, ahogy feles�g�l veszel egy n�t? Hogy �t �leled, �t cs�kolod? Tetej�be pont az unokatestv�rem l�ny�t?
- Sirius… meghalt�l – pr�b�lkoztam, de a szavamba v�gott.
- Igen, �s akkor ez m�r felment a h�s�g al�l? Velem halt a szerelmed? Ha �n m�r a f�ld alatt vagyok, t�bb� nem is kell szeretned? Valld be, hogy te m�r akkor eltemett�l, mikor lecsuktak!
- Mi�rt nem n�zt�l le az els� h�napokban? H�rom h�napig el sem mozdultam a s�rod mell�l! Veled aludtam, veled �bredtem, nem tudtalak elhagyni!  - �n nem tudtam meg�ll�tani a k�nnyeimet, ahogy Sirius tengerk�k szem�nek �rv�nye rabul ejtett. Mintha nem lett volna az elm�lt h�sz �v, mintha most v�gezt�nk volna az iskol�ban, fiatalon �s szerelmesen, annyi tervvel �s �lommal a sz�v�nkben, nem sejtve m�g, hogy mi v�r r�nk… N�ztem a szeretett arcot, ami most sz�ntiszta f�jdalmat, keser�s�get �s csal�dotts�got t�kr�z�tt.
- Sirius, �n nem tudom, hogy mit mondjak.
- Mondd, hogy nem szeretsz t�bb�, mondd, hogy te m�r lez�rtad, ami k�zt�nk volt, n�zz a szemembe �s mondd ki, �s �n t�bb� nem zaklatlak vele.
- Nem mondom – suttogtam halkan – nem mondom, mert nem igaz. Annyi id�n kereszt�l pr�b�ltam elhitetni magammal, pr�b�ltam magam meggy�zni, hogy nem szeretlek, hogy annak m�r v�ge, hogy te meghalt�l, �s ezzel v�get kell, hogy �rjen.
Tonks kedves volt hozz�m, � seg�tett ki a legm�lyebb k�ts�gbees�sb�l, �s r��bresztett, hogy az �let r�vid, s ha es�lyt sem adok a boldogs�gra, sosem leszek az.
Pr�b�ltam az ir�ntad �rzett szerelmemet Tonksra ir�ny�tani, de nem siker�lt.
L�tsz�lag boldog h�zass�g volt, tal�n � se vette �szre, hogy minden egyes szavam hazugs�g.
M�r Sirius sem tudta visszatartani a k�nnyeit, azok is, ahogy az eny�mek kimer�thetetlen patakk�nt folytak al� a szemeinkb�l, v�gig az arcunkon.
- �n egy percre sem hagytam f�l t�ged szeretni! Minden percben �tkoztam magam, hogy hazudok a vil�gnak, magamnak �s f�leg Tonksnak, aki nem tett semmi rosszat. �n eg�sz �letemben csak t�ged szerettelek �s szeretlek m�g most is. A k�rd�s m�r csak az, hogy te k�pes vagy-e m�g engem szeretni?
- Bolond vagy – Sirius sz�j�nak sarka kicsit megr�ndult, egy mosoly el�fut�rak�nt – az �n bolondom – l�gyan sim�tott v�gig az arcomon, amit�l eg�sz testemben megremegtem, majd az �llam al� ny�lva finoman maga fel� h�zott, �s lecs�kolt egy k�nnycseppet az arcomr�l.

- H�t hogy ne szeretn�lek? Kit szeressek, ha nem t�ged, bolond fi�?
�n s�rva-nevetve a nyaka k�r� kulcsoltam a karjaimat, hogy az oly r�gen v�rt cs�kban �jra egyes�lhess�nk.
- Ha tudn�d, hogy mennyire hi�nyozt�l! – leheltem a f�l�be, mikor elv�ltunk.
- Ugye soha t�bb� nem hagysz el?
- Siri, meghaltunk! Hova mehetn�k?
- Sz�val egy �r�kk�val�s�g veled? Csak kib�rjam valahogy, Lulu! – mosolyodott el Sirius.
- Ne merj Lulunak h�vni! – csattantam fel, de bel�m fojtotta a sz�t egy �jabb cs�kkal.
Ez a m�sodik, sokkal hevesebb volt, mint az els�, olyan heves, hogy mindketten h�trazuhantunk. M�g szerencse, hogy a padl� is vatt�b�l van, �gy nem �t�tt�k meg magunkat.
- Semmit sem v�ltozt�l – mosolyodtam el, ahogy Sirius egyik fekete hajtincs�vel j�tszottam.
- De te sem, Lulu. Vagy v�rjunk csak – n�zett v�gig rajtam - elt�ntek a sebhelyeid! K�r, pedig szerettem �ket!
- Nem akarod nekem megmutatni ezt a helyet? Idegenvezet�s, vagy ilyesmi…
- Roppant egyszer� �sszet�tel. Ez a fogad�terem, mint l�tod. Ide ker�l mindenki, aki nem �llt a s�t�t oldalon, de s�t�t var�zslat �ltal halt meg – mik�zben besz�lgett�nk �jabbak, �s �jabbak �rkeztek. Ismer�s�k �s ismeretlenek, megannyi �rtatlan l�lek.
- Arra van a kukkol�, a t�bbi meg v�gtelen t�r.
- �s hol alszotok?
- Aludni? Jaj, de �des vagy! M�gis hogy aludn�nk a t�lvil�gon?
- Akkor… mi k�l�nb�zteti meg a napokat egym�st�l?
- Nagyj�b�l tudjuk, hogy a f�ld�n most mi van, de itt semmi sem v�ltozik. Minden �lland� �s �r�k.
- �rdekesen hangzik. Sosem gondoltam, hogy van �let a hal�l ut�n.
- Akkor kezd�dik az igazi – h�zott mag�hoz Sirius, mik�zben lassan visszas�t�ltunk a megfigyel�be.
K�r�ln�zve l�ttam, hogy m�g t�bben vannak a t�l k�r�l. Tonks is visszat�rt, Diggory mellett �llt, aki n�ha r�mosolygott, amit Tonks f�radtan viszonzott. Mikor megl�tott minket elkapta a tekintet�t.
- �pp a legjobbkor j�ttetek – mondta James izgatottan – Ez lesz a v�gs� csata, most eld�l minden!
Lily �gy szor�totta James ujjait, hogy m�r az eg�sz keze feh�r volt.
�pp akkor n�ztem bele a t�lba, mikor Harry �s Voldemort egyszerre l�tt�k ki az �tkaikat, amik �ssze�tk�ztek �s egy pillanattal k�s�bb Voldemort elter�lt a f�ld�n, mint egy zs�k.
Ilyen �r�m�t nem tapasztalt m�g a t�lvil�g, az �ldozatok diadalmas ord�t�s�ba belerengtek a vatta falak.
Sirius kit�r� �r�m�ben hevesen lekapott, majd gy�zelmi t�ncot ropott Jamessel �s Freddel.
Tudtuk, hogy sokkal t�bben, m�r nem lesz�nk.

V�GE