V�ge. K�sz. Az utols� vizsg�nk befejezt�vel v�get �rtek az iskola tanulm�nyaink, s ma hazautazunk. Fura, hogy most m�r nem a Potter birtok a haza, hanem a mi kis h�zunk Lilyvel.
M�g volt egy utols� reggeli, majd befejezt�k a csomagol�st.
- Az�rt furcsa elmenni. Kicsit sz�vszor�t� �rz�s – mondta Sirius, mikor k�rben�zt�nk az �res szob�ban – sehol egy k�bor zokni, vagy egy pergamen gomb�c.
Eszembe jutott egy �t�dikes k�p. Sirius �l az ablakban �s egy t�k�rrel igaz�tja t�k�letesre a haj�t, Holds�p h�zi dolgozatot �r, Farki tanulni pr�b�l, Frank j�n ki a f�rd�b�l, �n meg az �gyon heverek, �s egy verset pr�b�lok �rni Lilyhez, ami kev�sb� megy, mint Farkinak a tanul�s.
H�t �v. Ez a torony volt az otthonunk.
- �g veled – motyogtam, mikor beh�ztam magam ut�n az ajt�t.
�pphogy le�rtem a klubba Lily a karjaimba vetette mag�t zokogva, el�ztatva a v�llamat.
- Lily, mi baj?
- Ez olyan r�mes – h�pp�gte a v�llamnak.
- Mi, kincsem?
- A kast�ly volt az otthonunk, lehets�ges, hogy t�bb� nem is j�v�nk vissza? Nem �l�nk itt a klubban, nem… - elcsuklott a hangja.
- Lily – simogattam meg a h�t�t – a v�ltoz�s term�szetes, eg�szs�ges �s j� dolog. Gyere, le fogjuk k�sni a vonatot.
Lily nagyokat szipogva megt�r�lte a szem�t.
Az eg�sz v�gz�s �vfolyam let�rt volt. A l�nyok h�pp�gtek, a fi�k vigasztalt�k �ket.
De nem csak a hetedikesek s�rtak, Dora k�ts�gbeesetten szor�totta Holds�p karj�t, �s a szem�b�l patakokban folytak a k�nnyek. Szeg�nyek, nekik lesz nagyon neh�z, mert mi egy�tt maradunk, de �k szeptembert�l csak sz�netekben, meg esetleg a roxmortsi h�tv�g�ken tal�lkozhatnak. Nagy k�rd�s, hogy ezt kib�rja-e a kapcsolatuk?
Mikor Lily megnyugodott, a t�bbiekkel egy�tt elindultunk a bej�rati csarnok fel�.
- Eml�kszem, amikor el�sz�r tal�lkoztunk, akkor is s�rt�l. Az els� vonat�ton.
- Igen – mondta Lily halkan – T�ni miatt. Akkor mondta el�sz�r, hogy gy�l�l �s mi egy speci�lis gyogy�s iskol�ba j�runk.
- Nem v�ltozott sokat – mondtam mosolyogva, hogy kicsit felvid�tsam.
- Igen, ez t�ny.
Le�rt�nk a csarnokba.
- Szerinted visszat�r�nk m�g? – n�zett k�r�l a hatalmas csarnokban.
- Ki tudja, hogy mit hoz a j�v�? A h�bor�nak is v�ge lesz egyszer, m�g az is lehet, hogy felk�rnek tan�rnak.
- J� lenne. Nem hoppan�lunk egyenesen haza? Gyorsabb lenne.
- Kihagyjuk az utols� vonat utat, ezt te sem akarod.
- Igaz.
Kin�ztem a parkba.
- A t�n�l mondtad, hogy ink�bb randizn�l az �ri�spolippal, mint velem – vigyorodtam el.
- Akkoriban r�mes volt�l, ha nem v�ltozol meg, akkor…
- Akkor most minden r�mes �s borzalmas lenne.
Eszembe jutott valami.
- Fi�k – fordultam h�tra – szerintem a t�rk�pnek mi m�r nem sok haszn�t vessz�k, de �tadhatn�nk a tud�st a m�sik nemzed�knek. Charlie, gyere csak ide! – intettem magunkhoz a kis v�r�s g�ly�t, �s �tny�jtottam neki a t�rk�pet – ez a mi siker�nk titka, amit most r�d b�zunk. Ez egy speci�lis…
Megjelent a gondnok.
- Mi ez? – kapta ki Charlie kez�b�l a t�rk�pet.
- Ez… csak �res pergamen – motyogta a fi�cska hal�lra v�ltan.
- �s minek adna neked a b�nbanda �res pergament? Ha t�letek sz�rmazik csak tiltott dolog lehet. Elkobzom!
Azzal el�gedetten zsebre rakta �let�nk m�v�t �s szokatlan der�vel od�bb�llt.
- Sajn�lom – mondta Charlie �s gyorsan csatlakozott a bar�taihoz.
- Fi�k, gyertek, mert megtelnek a fi�kerek – sz�lt Melinda �s bel�tva, hogy igaza van, besz�lltunk a l� n�lk�li kocsikba, ami elindult vel�nk a vonat�llom�sra.
- Elvitte a t�rk�p�nket – fakadt ki Sirius – annyi �v munk�j�nak gy�m�lcs�t!
- Sirius, az csak egy t�rk�p, ne legyetek m�r annyira kiakadva!
- Lily, te ezt nem �rtheted.
Lily m�r pr�b�lt ellenkezni, amikor meg�llt a fi�ker a vas�t�llom�son.
Felvett�k a csomagjainkat �s felreptett�k a vonatra, ahol viszonylag hamar tal�ltunk egy �res f�lk�t.
Mikor a szerelv�ny kig�rd�lt az �llom�sr�l Lily szem�be ism�t k�nnyek gy�ltek.
- Jaj, ne kezd megint! – �leltem magamhoz – olyan tragikusan fogod fel! N�zd a j� oldal�t, haza megy�nk! A saj�t h�zunkba, neki kezd�nk az �let�nknek, egy�tt!
- Remus, sz�vem… te s�rsz? – hallatszott Dora hangja, ami megt�rte a vigasztal� cs�kunkat Lilyvel. Holds�pra n�ztem, akinek a szem�ben t�nyleg k�nnyek csillogtak.
- Dora – kezdte, mik�zben az ablak el�tt elrohan� f�kat n�zte.
- Igen?
- Kij�nn�l velem a folyos�ra?
- Persze, de…
- Majd kint!
A p�ros kiment, �s becsuk�dott m�g�tt�k a kup� ajtaja.
- Rosszat sejtek – mondtam – ez a kapcsolat nem volt id�t�ll�, nem el�g a kork�l�nbs�g, de most m�r a t�vols�g is…
- �pp ideje, nem illettek egym�shoz – d�lt h�tra Sirius el�gedetten.
- Sz�vtelen vagy – sz�rt oda Lily, a k�nnyeit t�r�lgetve.
Sajnos, ami ezut�n k�vetkezett, att�l nem v�dett a csukott ajt�.
- Mi az, hogy jobb lesz nekem n�lk�led? – hallatszott Dora vis�t�sa – Nem, nem maradok csendben! Ha m�r nem szeretsz, mi�rt nem mondod meg ny�ltan? Ha nem akarsz egy di�kkal j�rni most, hogy levizsg�zt�l, csak mondd meg �szint�n, de ne besz�lj f�lre!
Holds�pot nem lehetett hallani, de Dora v�laszaib�l ki lehetett k�vetkeztetni, hogy mit mond.
- Hogy tal�ljak magamnak egy korban hozz�m ill�t az �vfolyamr�l? De �n t�ged szeretlek! Egyszer�bb lett volna csak sim�n k�z�ln�d, hogy v�ge! Gy�va f�reg!
Pofon csap�d�s, majd l�bdobog�s hallatszott, s Holds�p megsemmis�lten kullogott vissza a f�lk�be.
- Fel a fejjel, te is tal�lsz magadnak korban hozz�d ill�t – veregette v�llon Sirius.
- K�nytelen voltam… jobb lesz �gy mindkett�nknek… nem m�k�d�tt volna! – motyogta Holds�p.
Ebben nem voltam biztos, de nem tudtam ellenkezni, mert ekkor ny�lt az ajt� �s bel�pett h�rom harmad�ves kisl�ny.
- Bocsika, hogy r�tok t�r�nk, csak Tonks l�d�j��rt j�tt�nk - mondt�k, majd v�gig m�rtek Sirius �s engem �s elkezdtek vihogni. Na, ez nem fog hi�nyozni.
Holds�p levetette Dora l�d�j�t, amit a vihog� csoport kivonszolt a f�lk�b�l.
- Ki akar egy menet robbant�s snapszlit j�tszani? – k�rdezte Sirius, mintha mi sem t�rt�nt volna.
Az �t tov�bbi r�sze esem�nytelen�l telt.
M�r esteledett, mikor a vonat be�rt Londonba �s csikorogva meg�llt az �llom�son.
Ler�ptett�k a l�d�inkat, majd k�vett�k �ket, �s m�r ott is �lltunk a peronon, ahonnan h�t �vvel ezel�tt 11 �ves g�lyak�nt elindultunk.
- Most ki merre? – k�rdeztem mikor �t�rt�nk a falon.
- Megn�zz�k, hogy megvan-e m�g a lak�sunk – mondta Sirius, �t�lelve Melind�t – �gas, majd kontakt�lunk t�kr�n. Fi�k, l�nyok, mi most elh�zunk!
Azzal lel�ptek. Tov�bbi t�z perc b�cs�zkod�s ut�n mi is elindultunk.
Bement�nk egy kihalt mosd�ba �s a h�zunkhoz hoppan�ltunk.
- Ak�rmit is mondasz, rossz, hogy v�ge!
- V�ge? Dehogy! Most kezd�dik!

�

�let�nk egy r�sze, hogyha v�get �r,
Nem kell s�rni az elm�lt kalandok�rt.
Hisz minden v�g ut�n ott van a kezdet,
S a j�v�ben �j kalandok lesznek.
Ne sirasd a m�ltat, ne kapaszkodj bel�,
Hanem b�tran n�zz az �j kalandok fel�!

K�sz�n�m, hogy velem tartottatok v�gig,
Egy�tt s�rtunk, s nevett�nk egy �vig.
Most b�cs�zom, de hallotok m�g fel�lem,
Mert j�l tudom: sosem el�g bel�lem.
Am�g nem tal�lkozunk, azt k�rem t�letek,
Ne felejts�tek el Szer�ny Szem�lyemet!

!!!!!!The End!!!!!!!