- Akkor menj hozz�, �gyis tudom, hogy azt szeretn�l!
- Ron, mir�l besz�lsz?
- Az els� pillanatt�l fogva �t szereted, valld csak be!
- Kit?
- M�gis ki�rt rajong minden n�? Ki az, akit mindenki isten�t?
- Harryr�l besz�lsz? Jaj, Ron ne f�lt�kenykedj, k�rlek!
- Tudom, hogy �t szereted! Tudom! Valld be!
Ron m�r szinte remegett a d�ht�l. Pedig teljesen m�sk�pp k�pzelte ezt a napot. Mikor eld�nt�tte, hogy megk�ri Hermione kez�t, azt gondolta, hogy az majd igent mond, �s boldogan �lnek, m�g meg nem halnak. De Hermione v�lasza nem volt.
- Ha nem �t szeretn�d, mi�rt mondt�l volna nemet?
- Mert nem vagyok m�g k�sz a h�zass�gra Ron, fogd m�r fel!
- M�ssal k�sz lenn�l!
- Dehogy is! �n t�nyleg szeretlek, de korai lenne m�g �sszeh�zasodni! Harry �s a h�god a legjobb bar�taim! Boldogok egy�tt, mi�rt akarn�m �n ezt t�nkre tenni?
- Nem mondtad, hogy nem szereted!
- Pedig nem szeretem, hidd el!
- Nem hiszek neked! Egy�tt voltatok, majdnem f�l �vig! Egy s�torban! Mag�nyosan! Gondolod, elhiszem, hogy nem t�rt�nt k�ztetek semmi?
- Nem volt nek�nk id�nk m�sra, mint hogy menek�lj�nk!
- �cska duma! V�geztem veled egy �letre!
- Ron, ne mondj ilyet!
De az ajt� m�r bev�g�dott Ron ut�n. Hermione zokogva a fotelbe dobta mag�t.

Harry James Potter, indulni k�sz�lt az auror parancsnoks�gr�l. El�bb v�gzett, mint tervezte, gondolta meglepi Ginnyt azzal,�hogy el�bb �r haza.
Hoppan�lt a lak�sukt�l nem messze l�v� s�t�t mell�kutc�ba, majd kis�t�lt a f��tra.
Egy vir�g�rusn�l meg�llt, �s vette egy csokor r�zs�t.
Vid�m hangulatban, f�ty�r�szve nyitott be a lak�sba.
- Megj�ttem! Itthon vagy, Gin?
- Harry? Mit csin�lsz itthon ilyenkor? – hallatszott bentr�l a l�ny meglepett hangja.
- Nem kell ennyire �r�lni, hol vagy?
- Egy pillanat �s j�v�k!
Harry bement a nappaliba, �s v�zbe rakta a vir�gokat.
Ginny kij�tt a h�l�b�l egy k�nt�sben.
- Beteg vagy?
- Csak migr�nem volt, led�ltem… ezt nekem hoztad? – vette �szre a vir�gokat a v�z�ban.
- Most m�r j�l vagy? Van a b�jitalos szekr�nyben valami migr�nre…
- Nem, j�l vagyok… nem f�rdesz meg? Biztos neh�z napod volt!
- Nem, kifejezetten k�nny�… de mi�rt akarod, hogy megf�r�djek?
- Csak egy �tlet volt – Ginnyn l�tszott, hogy roppant k�nyelmetlen�l �rzi mag�t, �s ez sz�get �t�tt Harry fej�ben.
- Minden rendben?
- Persze… mi�rt ne lenne?
Nem, Ginny sose tenne ilyet, biztos csak k�pzel�dik – gondolta Harry, de m�gis, bar�tn�je k�ts�gbe esett arca nem err�l �rulkodott.
- �t�lt�z�m, mindj�rt j�v�k – mondta Harry, �s elindult a h�l� fel�, f�l szemmel Ginny arc�t figyelve, akin m�g nagyobb r�m�let lett �rr�. Teh�t igaz. Nem gurult d�hbe, nem lett ideges. Nyugodtan, �s elsz�ntan nyitotta ki a h�l� ajt�t.
A h�l� �res volt, de mintha az egyik ruh�sszekr�ny ajtaja mozogna.
M�g mindig meg�rizve hidegv�r�t, lassan a szekr�nyhez s�t�lt �s kinyitotta.
Az �rz�s, ami akkor ker�tette hatalm�ba, amikor megl�tta a szekr�nyben bujk�l� f�rfit, nem a harag volt. Nem is a csal�d�s. A d�bbenet. Pont �? Ez a kis sunyi patk�ny kell Ginnynek helyette?
- Malfoy?
- Hell� Potter, helyes lak�s!
Harry m�g mindig teljesen higgadtan visszat�rt a nappaliba az �sszet�rt Ginnyhez.
- T�njetek el. Mindketten.
- Harry, k�rlek! Megmagyar�zom!
- Ezen m�gis mit tudsz megmagyar�zni?
- Ne, k�rlek! Besz�lj�k meg!
Harry nyugodt hangja, sokkal rosszabbul esett neki, mintha �v�ltene.
- T�njetek a lak�somb�l. A cuccaidat elk�ld�m Ronnal. Na, mi lesz m�r? Fogd a sz�ke hercegedet a gardr�bb�l, �s t�nj el az �letemb�l!